A rajztudásról az az általános elképzelés alakult ki, hogy csak az tud szépen, jól rajzolni akinek jó kézügyessége van. A valóság azonban egészen mást mutat. A rajzolás nem a “KÉZ” ügyességétől függ. Az az ember, aki képes folyamatosan írni bármilyen íróeszközzel, az képes jól rajzolni is. Épp ez lesz a jobb agyféltekés rajzolás lényege.

A szemlélődés módja

Ha nem tudatosítjuk azt amit nézünk, sokkal nehezebb megragadni az alkotás tárgyának lényegét. Hogyan alakul ki a lényeglátás? Hogyan készül el egy jó vázlat? Hogyan fogjuk megtalálni pont azokat a vonalakat íveket, árnyalatokat, amelyektől a szándékunk szerinti eredményt kapjuk? A megoldás a szemlélődés módjában rejlik.

A hétköznapokban az embert arra kényszeríti az iskola, a munka, a közlekedés, és a legtöbb tevékenység, hogy dominánsan a bal agyféltekét használjuk. Mindent mérjünk,  számoljunk, legyünk precízek. A túlélésünk alapja az, hogy a vizuális sémákat ezredmásodperc alatt felismerjük kiértékeljük és ezek alapján rögtön helyesen és biztonságosan cselekedjünk! Például, ha a gyalogátkelőhely elé érünk, ismerjük fel hogy a lámpa pirosra vált és az emberke azt mutatja hogy nem szabad átmenni. Rápillantunk és megállunk. Ha nem észlelnénk, és nem cselekednénk azonnal, könnyen baleset érhetne minket.  Ezt a racionális döntést, hogy megállok, a bal agyfélteke hozta meg, kiszámolva és időzítve a cselekvéssort.

A rajzolás során viszont nem elég a jól tréningezett bal agyféltekét használni. Elő kell csalogatni a jobb oldalt. A jobb oldal nem kapkod annyira. A jobb oldal nem érzékeli az időt, képes elmélyülni az apró részletekbe, árnyalatokba. A jobb agyféltekénk a kreatív oldal, az érző, elmélyedő, muzikális oldal, aki látja az egészet, intuitív, és képes a megérzésekre.

A jobb agyféltekés rajzolás lényege, a bal oldal visszafogása

A bal oldal a gyorsan érzékelt lényeg és a korábban megtanult sémák alapján dolgozik. Nem mélyül el a finom részletekben. Ennek a felületességnek  és gyorsaságnak a visszafogása lesz a jobb agyféltekés rajzolás lényege.

Most nem arra fogunk figyelni amit tudunk, hanem arra amit érzékelünk. Érzékeljük azt, ahogyan a fény megformálja a tárgyat, amire éppen ránézünk s amit a papírra szeretnénk rögzíteni. Egy csendélet álljon néhány geometriai alakzatból, egy gömb egy kocka és egy négyzetes hasáb jobb oldalról megvilágítva. Első pillanatban úgy kezdünk rajzolni hogy TUDJUK, milyen a kocka és a gömb, még nem LÁTJUK, nem érzékeljük. 

Az alkotás folyamán kénytelenek vagyunk ezt a TUDÁST folyamatosan felülbírálni, vagyis a korábbi tudásunkkal saját meggyőződésünkkel amely a kockára és gömbre vonatkozik pillanatról pillanatra szembe fogunk kerülni. Minél bonyolultabb egy forma, annál keményebben megdolgozza a racionális “tudó” baloldal alapján kialakult szilárd önképet, véleményt. 

Észlelni fogjuk hogy mást látunk mint amit a tudásunk alapján rajzolnánk le a papírra.  A gyakorlás során előtérbe kerül a jobb agyfélteke finom érzékelése, majd a két agyfélteke együttműködése során,  az agy egyre pontosabb utasításokat ad a mi ügyes kezünknek. A kezünk pedig egyre pontosabban fog dolgozni. Megszületik a remekmű!  Ez alatt a két agyfélteke lassan harmóniába kerül, az által hogy az eddig elnyomott jobb agyféltekére is elkezdtünk koncentrálni.

Ez az élmény sokaknak növeli az önbecsülését, sikerélményeket jelent, ezért pozitívan befolyásolja a személyiség fejlődését. Nyugodtan menj el egy  jobb agyféltekés rajztanfolyamra és fedezd fel a benned rejlő tehetséget! 🙂